Hétfőn kezdene a burkoló, pénteken pedig elkéri az anyag teljes árát. A kivitelezői előleg felújításnál önmagában életszerű kérés. Akkor lesz átlátható, ha pontosan látszik, mire kell a pénz, és hogyan számolják el. Mutatjuk, mit érdemes rögzíteni az összegről, a bizonylatról és a későbbi beszámításról.
Röviden: Nincs általánosan előírt előlegszázalék. Az összeg igazodjon a közeli beszerzéshez és a munkakezdéshez. A cél, a bizonylat és a későbbi beszámítás kerüljön bele a szerződésbe.
Mennyi kivitelezői előleg indokolt felújításnál?
Nincs jogszabályban rögzített, általános lakossági előlegszázalék. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az előleg felhasználását és elszámolását a feleknek a kivitelezési szerződésben kell meghatározniuk (forrás). Vagyis egy százalék önmagában még nem mutatja meg, hogy indokolt-e a kérés.
Az előleg fedezheti az induló beszerzést és a munka előkészítését. A kivitelezőnek pedig biztosítékot adhat arra, hogy a megrendelő valóban fenntartja a megbízást. Az ÉVOSZ ajánlása is azt emeli ki, hogy az elszámolás rendjét a szerződésben kell meghatározni (forrás). Az összeg akkor életszerű, ha ahhoz igazodik, amit a kivitelező a közeli munkakezdéshez ténylegesen megrendel vagy leköt.
A JóSzaki kis mintás felmérésében tíz megkérdezett szakember közül öt nem kért előleget, három kért, kettő pedig csak az anyagköltségre kért előre pénzt. Ez nem országos statisztika, de jól mutatja, mennyire eltérő a gyakorlat (forrás). Megrendelőként azt érdemes tisztán látni, mire megy a pénz. Kivitelezőként pedig azt, hogy az előleg melyik beszerzést és milyen kezdést tesz lehetővé.
Mire kér pénzt a kivitelező?
Anyagelőleghez készüljön tételes beszerzési lista. Szerepeljen rajta az anyag megnevezése, mennyisége, minősége vagy típusa, rendelési ideje és elszámolása. Így az ajánlatban nem csak egy nagy összeg látszik. Kiderül például, hogy most a csövekre, szerelvényekre és beépítési segédanyagokra van szükség, a később beépülő burkolat pedig a következő ütemben rendelhető meg.
A vállalkozói díj jogszabály szerinti felépítése külön kezeli az anyag- és közvetlen gépköltséget, a munkadíjat, az általános költségeket és a tervezett nyereséget. Ez jó alapot ad egy érthető, tételes árajánlathoz (forrás). Az ajánlat tartalmáról részletesebben az Árajánlat kivitelezőknek: mit írj bele, hogy ne a pénzeden menjen a vita című cikkben írtunk.
Ha a kivitelező vásárol, általában ő intézi a rendelést, az utánpótlást és sokszor a szállítást is. Ha a megrendelő szerzi be az anyagot, pontos anyagkiírásra és egyeztetett szállítási időpontra van szüksége. Így a szakember akkor érkezik, amikor már minden rendelkezésre áll a munkához.
A hónapokkal később beépülő anyagoknál érdemes külön leírni, mit rendelnek meg most, mikor érkezik, hol tárolják, és hogyan számolnak el a megmaradt mennyiséggel.
Mi kerüljön az előlegről a szerződésbe?
Az üzletszerű építőipari kivitelezési szerződést írásba kell foglalni. Az írásos megállapodás mindkét félnek kapaszkodót ad, ha változik a munkakezdés, csúszik a szállítás, vagy később máshogy emlékeznek a fizetési feltételekre (forrás).
A 191/2009. Korm. rendelet 3. § (2) d)-e) pontja alapján a szerződésben szerepelniük kell a teljesítési szakaszoknak, a részhatáridőknek és a vállalkozói díjnak. Rögzíteni kell a fizetés módját, határidejét és ütemezését is (forrás). Előlegnél ezen felül a felhasználás és az elszámolás módja is kerüljön bele.
Egy jól megírt szerződéses pontból kiderül, ki kapja az összeget, milyen célra és milyen bizonylat ellenében. A munkakezdés tervezett ideje is legyen benne. Írjátok le azt is, melyik részszámlába számítják be az előleget, és hogyan számoltok el, ha eltolódik a kezdés, változik a beszerzés vagy elmarad a munka. Így már az átadáskor követhető a pénz teljes útja.
Milyen bizonylat igazolja az átadott összeget?
Az előleg kézhezvételéhez főszabály szerint számlaadási kötelezettség kapcsolódik. Nem adóalany magánszemély 900 000 forint alatti előlegénél a számla akkor maradhat el, ha a megrendelő nem kéri. Ezért a bizonylat módját már fizetés előtt érdemes tisztázni (forrás).
A díjbekérő fizetési kérés, önmagában nem igazolja az átvett pénzt. Az előlegszámla már a ténylegesen megkapott előleget dokumentálja. Átutalásnál a közleményben szerepeljen a szerződés vagy az ajánlat azonosítója, valamint a fizetés jogcíme. Készpénznél számla vagy részletes átvételi elismervény rögzítse az összeget, az átadás idejét, célját és az átvevő adatait.
Egy dokumentált békéltető testületi ügyben több százezer forintot adtak át írásos szerződés és számla nélkül. A munka félbemaradt, az el nem végzett rész ellenértékét pedig csak részben fizették vissza (forrás). A tanulság egyszerű: a szerződésből látszik, mire járt a pénz, a bizonylat pedig igazolja, hogy azt valóban átadták.
Hogyan kapcsolódjon az előleg a részszámlákhoz?
A fizetési ütemezést elkészült és ellenőrizhető munkarészekhez érdemes kötni. A dátum mutathatja a tervezett időpontot, a fizetés esedékességét viszont a szerződésben meghatározott kész állapot alapozza meg. Ha csúszik az előző szakág, a fizetés így együtt mozog a helyszíni munkával.
Minden munkaszakaszhoz tartozzon rövid, egyértelmű átvételi feltétel. A „burkolás elkészült” például jelentse azt is, hogy a vállalt szegélyek, a fugázás és a kapcsolódó javítások rendben vannak. A részszámlán pedig látszódjon, melyik munkarészről szól, és abból mennyi korábbi előleget számítottak be.
A hivatalos kivitelezési folyamatban az átadás-átvételi jegyzőkönyv, a hibák kijavítása és a teljesítésigazolás megelőzi a végszámla kiegyenlítését (forrás). Ehhez ad gyakorlati segítséget az Átadás-átvétel felújításnál: jegyzőkönyv, hibalista és garancia egy helyen című összefoglalónk.
Mivel igazolható az addigi teljesítés és fizetés?
A bizonyítás alapja több, egymáshoz kapcsolódó dokumentum. Ide tartozik a szerződés, a tételes költségvetés, az előleg- és részszámlák, a fizetési bizonylatok, a teljesítésigazolások, a jegyzőkönyvek és az írásban jóváhagyott pótmunkák. Ha fotók is készülnek, később pontosabban megállapítható, mi készült el, és mit fizettek ki.
Az elkészült munkát ugyanazon a tételes költségvetésen érdemes végigvezetni, amely alapján az ajánlat készült. Tételenként jelölhető, mi készült el, mit vett át a megrendelő, melyik részszámla tartozott hozzá, és mennyi előleget számítottak már be. Ez egyszerre igazolja a kivitelező munkáját és a tulajdonos fizetését.
Vitatott vagy elmaradt teljesítésigazolásnál, illetve igazolt, de ki nem fizetett teljesítésnél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv is eljárhat (forrás). A TSZSZ díja a vitatott bruttó érték 3 százaléka, legalább bruttó 200 000, legfeljebb bruttó 2 000 000 forint. A szakvélemény főszabály szerint 30 napon belül, hosszabbítás esetén legfeljebb 60 napon belül készül el (forrás).
Így lesz követhető az előleg teljes útja
Az indokolt előleg mögött konkrét cél, közeli beszerzés és leírt munkakezdés áll. Az összeghez szerződéses feltétel és megfelelő bizonylat kapcsolódik, később pedig egyértelműen beszámítják valamelyik részszámlába.
Ezzel a megrendelő látja, mire ment a pénze. A kivitelező pedig igazolni tudja a beszerzést és az elvégzett munkát. Ha ez a lánc összeáll, nincs szükség bűvös előlegszázalékra a jó döntéshez.
Gyakori kérdések
Mikor indokolt a teljes anyagköltség előre fizetése?
Akkor lehet indokolt, ha az anyagot valóban rövid időn belül megrendelik, a beszerzési lista tételes, és az elszámolást előre rögzítik. A később szükséges anyagoknál érdemes a rendelés üteméhez igazítani a fizetést.
Biztonságosabb-e, ha a megrendelő maga vásárolja meg az anyagokat?
A pénz útja így közvetlenebbül látszik, de a megfelelő termék, mennyiség és szállítás felelőssége részben a megrendelőre kerül. Pontos anyagkiírással és egyeztetett érkezési idővel mindkét beszerzési mód jól működhet.
Milyen bizonylatot kérjek az előlegről?
Fizetés előtt írásban tisztázzátok, milyen bizonylat készül, és kinek a nevére szól. A díjbekérő helyett az átvett összeget igazoló bizonylatra van szükség. Készpénznél az átadásról is készüljön részletes, később visszakereshető dokumentum.
Hogyan igazolható, hogy a kifizetés meghaladja az elkészült munka értékét?
A tételes költségvetésen jelölni kell az elkészült és átvett tételeket. Ezek mellé kerüljenek az előlegszámlák, a részszámlák és a fizetési bizonylatok. Így ugyanabban a bontásban hasonlítható össze az elvégzett munka és a kifizetés.
Hogyan segít ebben a Rognoc
Amikor a kivitelező anyagelőleget kér, a fizetési kérést elküldheti a projektben. A tulajdonos jóváhagyás után utalhat, a visszaigazolás pedig rögzíthető. Az elfogadott ajánlat tartalmából alapszerződés készülhet, így az ár és a megállapodott munka együtt marad. Később is látszik, mit fizettek ki, a kapcsolódó számla vagy beszerzési dokumentum pedig visszakereshető.
Források
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
- ÉVOSZ ajánlások
- Kivitelezői előleg: mennyi előleget kérhet a kivitelező?
- A vállalkozói díj szerkezete
- A kivitelezési szerződés kötelező tartalma
- NAV: A számla- és nyugtakibocsátás alapvető szabályai
- Békéltető testületi fogyasztói ügy
- Kivitelező kiválasztása és kivitelezés
- Tájékoztató a Teljesítésigazolási Szakértői Szervről
- TSZSZ gyakran ismételt kérdések
